A legnagyobb szoftverkatasztrófák darkomen666 Felvételi posz

 Időrendi sorrendben haladjunk végig rajtuk.

1962 – Mariner–1

Alapismeret: A Mariner–1 -es a NASA Mariner-programjának az első űrszondája volt. A feladata a Vénusz megfigyelése lett volna. 1962. július 22. 9:26 -kor lőtték fel.
Katasztrófa: Indítás után a hordozórakéta lassan letért a pályájáról és a lakosságot kezdte fenyegetni. 293 másodpercnyi repülés után a Biztonsági Tiszt megnyomta a piros gombot, és ezzel megsemmisítette a rakétát.
Oka: A programozó a kézzel írt jegyzetéből nem másolt át egy felülvonást. Ennek a felülvonásnak kellett volna gondoskodnia arról hogy a számítógép a pozíciót és a gyorsulást átlagos sebességgel számolja. Mivel hiányzott a felülvonás a számítógép az aktuális mérési adatokkal számolt amelyek gyakran változtak.

1971 – Eole 1

Alapismeret: Francia meteorológia műhold. A feladata az hogy 12 km magasságban repülő meteorológia ballonok mérési adatait gyűjti össze és továbbítja a központi földi állomásra.  Katasztrófa: A műhold 72 meteorológia léggömböt robbantott fel.
Oka: A mérési adatok küldésére szolgáló parancsot a szoftver önmegsemmisítő parancsként értelmezte.
 

1978 – Nimbus 7

Alapismeret: 1978. október 24. -én lőtték fel. A feladata az ózonréteg vizsgálása.
Katasztrófa: A műhold figyelmen kívül hagyta az Antarktisz felett található óriási ózon lyukat.
Oka: Az elemzőszoftver a szokatlan értékeket mérési hibának észlelte és kijavította azokat. 

1979 – Támad a Szovjetunió

Alapismeret: Hidegháború. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió versengése.
Katasztrófa: A NORAD (Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság) rendszere 1979. novemberben, 2020 támadó szovjet rakétát jelentett.
Oka: A NORAD számítógépe egy hiba folytán felesleges bit -eket küldött az adatokkal együtt.
 

1982 – HMS Sheffield

Alapismeret: 1982. április 2. – június 14. -e között tartó Falkland-szigeteki háborúban szolgált a HMS Sheffield brit romboló.
Katasztrófa: Argentin repülőgépek egy Exocet rakétával elsüllyesztik. 22 ember meghal.
Oka: A szoftver előzőleg Safe-módba kapcsolta a hajó fegyverrendszerét, így nem tudott védekezni a rakéta ellen.

1983 – Támad az USA

Alapismeret: Hidegháború. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió versengése.
Katasztrófa: Egy szovjet műhold 5 interkontinentális rakétát jelez.
Oka: A műhold szoftvere a talajon lévő fényvisszaverődéseket ellenséges rakétának vélte. 

1985–1987 – Therac 25

Alapismeret: A Therac 25 egy sugárkezelő orvosi műszer.
Katasztrófa: Ezalatt a két év alatt a gép több embert is megölt magas sugárdózissal
Oka: A szoftver csak akkor tudott egyidejűleg több feladatot hibátlanul feldolgozni ha a felhasználó a parancsokat lassan írta be.

3

1987 – Wallstreet

Alapismeret: Az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi erejének jelképe, neve egyet jelent a részvény- és pénzpiacokkal.
Katasztrófa: Egy tőzsdeleállás következtében 22,6% -os, vagyis 500 milliárd dolláros napi veszteség.
Oka: A tőzsdeszoftver nem tudta elég gyorsan feldolgozni az eladási parancsokat, ami további pánikeladásokhoz vezetett. 

1988 – USS Vincennes

Alapismeret: Az USA cirkálója. 1984. április 14. -én indították útjára. 2005 -ben vonták ki.
Katasztrófa: A cirkáló lelőtt egy iráni Airbus A300 -t. 290 halott.
Oka: Az Aegis rendszer (amely nem kevés, mint 400 millió dollárt ért) az Airbus -t „Unkown Assumed Enemy” (Azonosítatlan Feltételezett Ellenség) státuszba sorolta.

1990 – AT&T

Alapismeret: Az AT&T egy amerikai telekommunikációs vállalat. 1983 -ban alapították. Termékei: telefon, internet, mobiltelefon, televízió
Katasztrófa: A telefonszoftver egy láncreakcióban minden kapcsolóközpontot reset módba kényszerített, 9 órán át semmilyen telefonbeszélgetés nem volt kivitelezhető.
Oka: A szoftverben egy rosszul alkalmazott BREAK-parancs.

1991 – Patriot

Alapismeret: A Patriot légvédelmi rendszer, az egy tehergépjárműre telepített, automata, rakéta indító állás.
Katasztrófa: Egy felállított védelmi rendszer elhibáz egy támadó Scud-rakétát. 28 katona meghalt.
Oka: Egy átszámítási hiba az időmérésnél, amely annál súlyosabb lett, minél tovább működött a rendszer.

1995 – Denveri nemzetközi repülőtér

Alapismeret: Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb, és a világ harmadik legnagyobb repülőtere.
Katasztrófa: Az újonnan (másfél év késés után) átadott automata poggyászrendszer összeomlik.
Oka: A túl sok komplex követelmény túlterhelte az új szoftvert.
 

1996 – Ariane–5

Alapismeret: A legerősebb európai hordozórakéta, mely eredeti célja a Hermes űrrepülőgép indítása lett volna. A Hermes projekt leállítása után az Ariane–5 projekt tovább folytatódott.
Katasztrófa: A rakéta első kilövése sikertelen volt, mivel a kilövés után letért a pályájáról és 37 másodperccel a kilövés után a rakéta önmegsemmisítést hajtott végre.
Oka: A navigációs rendszer amit használtak benne azt az Ariane-4 projektből vettek át. A navigációs rendszerrel az Ariane–4 működése közben semmi probléma nem fordult elő. Ám az Ariane–5 nemcsak nagyobb volt, hanem ötször erősebben gyorsult. Az SRI -nek (a navigációs rendszer) olyan sebességekkel kellett számolnia, amelyek az Ariane–4 esetében sosem fordultak elő. Az indítás után 64 bites lebegőpontos szám formájában mért horizontális sebességet az SRI nem tudta átalakítani 16 bites egésszám-értékké, mert a 16 bit ehhez nem volt elegendő.

1999 – Mars Climate Orbiter

Alapismeret: NASA űrszondája. 1998. december 11. -én indították útjára. Feladata az volt hogy Mars körüli pályára álljon és tanulmányozza annak felszínét és légkörét.
Katasztrófa: Pályára állás közben az űrszonda elégett a Mars légkörében.
Oka: A műszerek az erőt angol fontban mérték, a NASA-szoftver a metrikus Newtont használta. 

1999 – Mars Polar Lander

Alapismeret: 1999. január 3. -án indították útjára. A Mars Surveyor ’98 projekt második űrszondája volt. A feladata az lett volna, hogy a Mars déli-sarkától 1000 kilométerre szálljon le és a poláris jégsapkát vizsgálta volna.
Katasztrófa: 1999. december 4. -én landolás közben megszakadt a kapcsolat vele. Mint az később kiderült a szonda a leszállási manőver közben közel 80 km/h sebességgel belecsapódott a Mars felszínébe.
Oka: A szoftver a landolólábak kinyitását, úgy értelmezte, hogy elérte a talajt, és így a szonda abbahagyta a landoló manővert, és kikapcsolta a hajtóműveket, melynek köszönhetően szabadesésben gyorsulva ért a talajra.

2003 – Sötétség

Alapismeret: Áramszünet. (Ezt azért nem fejtem tovább.)
Katasztrófa: 2003. augusztus 13. -án Amerika és Kanada nagy részén 2 napon keresztül nem volt áram.
Oka: Az energiamenedzsment-szoftver riasztófunkciója felmondta a szolgálatot.
 

2004 – Hartz IV

Alapismeret: Német ellátórendszer, mely az ellátásra szorultak pénzeit kezeli. A Hartz IV az A2LL nevű szoftvert használja.
Katasztrófa: Az ellátórendszer több százezer jogosultja nem kapja meg a pénzét.
Oka: Az A2LL szoftver a fizetésekhez a nullákat rossz oldalról töltötte fel.

2005 – Airbus A380

Alapismeret: Az A380 -as kétszintes, széles törzsű utasszállító repülőgép. Beceneve: Superjumbo.
Katasztrófa: Az elkészülésének költsége 5 milliárd euróval átlépte a keretet és a határidőt is átlépték így.
Oka: A gépen a mérnökök két helyszínen dolgoztak. Az elektronika a kábelezéssel együtt Hamburg -ban, míg a törzs pedig Toulouse -ban készült. A két fejlesztőcsapat a CATIA CAD-szoftver különböző verzióival dolgoztak, amelyek nem kompatibilisek egymással. Hamburg -ban a 4 -es, Toulouse -ban az 5 -ös verziót használták.

Ha esetleg valami kimaradt volna akkor elnézést kérek, én az általam ismert legnagyobbakat soroltam fel nektek. Remélem tetszet.

Na gyerekek ezért szoktam emlegetni mint az öreg emberek, hogy egydül minden témát nem tudok posztolni. (odabszós poszt)